Fluency and English Language Development for Teachers
ETI Malta

Our feelings and our dreams

The tree of life

Erasmus+ Mobilitas program feladatlapja

Iskola: Diósdi Eötvös József Német Nemzetiségi Általános Iskola

Osztály: 4.a

Létszám: 29 fő

  • Előkészítés

Az Erasmus+ Mobilitas program keretén belül kapott feladatlapot elkészítettük a negyedikes osztályommal. A lapok kiosztása után elmondtam a feladatot. Megbeszéltük, hogy mit jelent a fa, rajta az egyes figurák helye. Kértem, hogy önállóan, saját érzéseikre hagyatkozva különböző színekkel jelöljék magukat, az édesanyjukat és az édesapjukat. A gyerekek gyorsan megértették és szívesen elvégezték a feladatot.

  • Önálló munka és szóbeli kiegészítések

Az önálló színezés után a tanulók szóban hozzáfűzték gondolataikat,

megmagyarázták, hogy miért éppen úgy helyezték el a családjukat a fán. Az osztályomba járó gyerekek szüleinek és családi hátterének ismeretében, nagyon érdekes következtetéseket tudtam levonni a feladat elemzése során.

  • A feladat elemzése

A tanulók választásai, magyarázatai és hátterének ismerete alapján a következő csoportok alakultak ki.

  • Klasszikus családmodell, amiben a gyerekek biztonságban érzik magukat, mindössze 6 tanuló esetében jött ki a felmérésből. Anya és apa a fa tetején egymás mellett állnak, a gyermekük pedig az egyik szülő nyakában ül. Még ebbe a csoportba sorolnám azt az 5 modellt, ahol a szülők szoros kapcsolata látszik abban, ahogy egymás mellett átölelve ülnek az ágon, a gyerek pedig velük egyvonalban a deszkán stabilan áll. A szülők szeretik és tisztelik egymást, ettől a gyerekük is biztonságban érzi magát. Ezt szóban meg is erősítették.
  • A két szülő között helyezkedik el a gyerek. A szülők minden esetben messze vannak egymástól, és a gyerek próbálja kiegyenlíteni a két fél közötti problémákat. Mindegyik szülő igyekszik külön-külön mindent megtenni a gyerekért, de a közös nevelés különböző okokból nem működik. A következő változatok születtek ebben a csoportban.
  • Anya vezetőszerepe egyértelmű. Apa tolja alulról fölfelé a fára a gyerekét, aki erősen kapaszkodik. /2 tanuló/
  • Apa egyedül a csúcson. Alatta ül a gyerek középen. Anya a földön áll a fa mellett. /1/
  • Anya a csúcson. A gyerek középen. Apa görcsösen kapaszkodva mászik fölfelé. /2/
  • A gyerek nagyon szoros kapcsolatban van az édesanyával. Ez két esetben jött ki a felmérésből. Az apa különállása mindkét esetben egyértelmű.
  • Különélő szülők esetén mind a 3 gyerek érzelmileg zavarodottan helyezi el magát és családtagjait.
  • Apa középen, határozottan áll. Az anya egyvonalban, jobbra, külön áll, körülötte az új férj és az új gyerekek. A gyerek fölöttük ül, igyekszik az egyensúlyt megtartani, hiszen neki fontos mind a két szülője.
  • Apa a földön áll, anya a fűben fekszik, a gyerek pedig leesik a fa tetejéről. Valószínűleg nem tudta még a szülők válását feldolgozni.
  • Ugyanaz a helyzet a másik esetben is, amikor az anya ugyan középen helyezkedik el, az apa teljesen külön van, és a gyerek szintén lezuhan a fáról.
  • Egészséges szabályok hiánya látszik a következő 5 esetben, amikor a túl nagy szabadság nem biztosítja a gyerek számára a biztonságot. Általában a család élete zaklatott.
  • Apa a középpontban van, anya mászik fölfelé, próbál küzdeni, a gyerek pedig lengedezik a fa ágán.
  • Apa anyát tolja a fára, a gyerek hintázik az ágon.
  • Apa lóg az ágon, anya a földön áll, a gyerek viszont vidáman lengedezik.
  • Apa és anya teljes egyetértésben ülnek, de a gyerek teljesen szabadon, messze tőlük hintázik az ágon.
  • Az utolsó csoportba azokat a családokat soroltam, melyeknél a felmérés és a tapasztalataim alapján a gyermek fölérendelt helyzetben van a szülőkkel szemben. Saját magát a szülei, illetve általában a felnőttek fölé helyezi.
  • Anya és apa a földön áll, és a gyerek a fa csúcsán.
  • Apa középen áll, anya fölötte, gyerek fölöttük a fa tetején.
  • Anya és apa együtt ülnek az ágon, gyerek a fa tetején van.
  • Anya középen van, apa följebb egy ágon, a gyerek pedig a fa csúcsán.
  • Következtetések

Az elvégzett felmérés több társadalmi, családi és nevelési problémát vázolt föl. Már érintettem ezeket a csoportok elemzése során. Kevés a kiegyensúlyozott, gyermekeiket közös értékek szerint nevelő család. A többségnél különböző problémák érzékelhetők, mint például a szülők közötti viták, a nevelési elvek különbözősége vagy a válások következményei. Tanulságos következtetéseket lehetne levonni egy átfogóbb, részletesebb felmérés elvégzésével, mely rávilágítana tanulóink nehézségeire, és megoldási javaslatokat is kidolgozna arra, hogyan segítsük problémáik megoldását, tanulási nehézségeik leküzdését, vagyis lemaradásuk ellen hatékonyabban tudjunk fellépni.

Rásóné Sinkó Ilona